Reflux, Gerd és benzodiazepinek (frontin, xanax, sanval, clorozepam, rivotril...)
Reflux, Gerd és benzodiazepinek (frontin, xanax, sanval, clorozepam, rivotril...)
Epidemiológia: A felnőtt populáció 15-40%-ánál havonta, 10-20%-ánál hetente jelentkezik refluxra utaló tünet. Az időskori GERD incidenciája nehezebben ítélhető meg, mert erről a betegcsoportról kevesebb adattal rendelkezünk. Egyes felmérések szerint a 65 év feletti populációban a férfiak 54%-ának, a nők 66%-ának vannak refluxos panaszai. A szövődmények (oesophagitis, strictura, Barrett-nyelőcső) szignifikánsan gyakoribbak időskorban. A 60 év feletti GERD-populációban az erozív oesophagitis aránya szignifikánsan magasabb, mint a 60 év alattiak esetében (81% vs 47%). A Barrett-nyelőcső is szignifikánsan gyakoribb időseknél, mint fiatalok esetén (25% vs 15%).
Patogenezis: A patogenezis alapvetően megegyezik a felnőttkori GERD-ben ismert tényezőkkel, de néhány jellegzetesség kiemelendő időskori GERD esetén. Idős betegeknél fontos szerepet játszhatnak azok a gyógyszerek, amelyek rontják az alsó nyelőcsősphincter (LES) működését (pl. nitrátok, theophyillin, kalciumcsatorna-blokkolók, benzodiazepinek, antikolinerg szerek, antidepresszánsok, lidokain, prosztaglandinok). Idős egyéneknél jóval gyakoribb a hiatushernia is, amely egyértelműen fontos tényező a GERD kialakulásában. Idős betegek esetén csökken a nyál mennyisége és annak bikarbonátkoncentrációja mindkettő fontos védő tényező GERD esetén.